Én a „vályogban élek”szó szerint is és képletesen is.
Ahol lehet, leghagyományosabb módon építkezek: ugyanazon módon és ugyanazokkal az anyagokkal mint régen.
Teszem ezt egyrészt azért, mert ezáltal fog a legjobban hasonlítani a ház eredeti struktúrájához, hangulatához, ezáltal lesz hiteles! Alkalmazásukkal ma is lehet a kor követelményeinek megfelelő igényes, egészséges, jól karbantartható lakó környezetet kialakítani.

1937-ben épült sváb parasztház, régi állapot

1937-ben épült sváb parasztház, régi állapot

Pályaműre az alábbi linken lehet szavazni: https://facebook.antavo.com/DZd/B/G/

Három éve foglalkozom vályogház felújítással, A saját házamat építem újjá nagy lelkesedéssel, kitartással.

Szinte minden tapasztalatom innét származik, nem tanultam, és eddig nem is láttam hasonlót sem.

Mi a módszerem? Egyszerűen csak megvizsgálom az eredetit: hogyan készítették, és miért úgy csinálták, majd megpróbálom utánozni. Megfigyelem, miből adódnak a hibák, és kitalálom, hogyan lehet ezeket helyrehozni. Sokat kísérletezek.

Minden, a ház körül talált, bontott, építőanyagot felhasználok: a leomlott vályogfalat éppúgy, mint a cserép törmeléket, kopott, törött téglákat, a régi fapadlót, terméskövet. Így ez nagyon költséghatékony, természetes, és hihetetlenül eredeti!

Igyekszem megőrizni a ház eredeti arculatát, egy egységes hangulatot, harmóniát teremteni a régi anyagok és az új berendezési tárgyak között.

Hogy ez mennyire sikerült? Ezt, -a képek alapján- kérem, döntsék el Önök!