article_200xMíg télen a hideg elől igyekszünk védekezni, nyáron épp ellenkezőleg a hőség okozhat kellemetlen napokat. Így elmondható, hogy az általunk választott hőszigetelő anyag akkor jó, ha télen véd a hidegtől, de ugyanakkor a nyári hőségtől is oltalmat biztosít.
Az alábbi kísérlet azt mutatja be, hogy azonos hőszigetelőanyag vastagság mellett, akár 6-8°C hőmérséklet különbség is lehetséges!

Kísérlet:

Hőátbocsátás a különböző építőanyagokon

Harald Weihtrager,St. Veit Ausztria

Kísérlet lefolyása:

Egy hősugárzás szimulátorban két különböző hőszigetelési felépítést termikus vizsgálatnak vetettük alá és a hátbocsátást dokumentáltuk.

Példa 1(KR): EMOTherm lágyfarost hőszigetelő tábla 40mm, 10mm EMOTON Spezial Tonputz agyagvakolattal ellátva

Példa 2 (Standard): 4 cm ásványgyapot és erre 10 mm Gipszrost lap

Mindkét mintát az abszorpció kiegyenlítésére sárga tónuspapírral takarjuk le. Az érzékelő mindkét mintadarabnál az ásványgyapotba ágyazzuk, így a hőveszteség kifelé mindkét próbatestnél egyenlő.

Kísérlet lefolyása:

A kísérlet 3 óra felfűtést igényelt, ebből 1,5 óra a lehűlési idő.

Idő

Fázis KR Wand Standardkiépítés

10:10

Felfűtés

17°C

18°C

10:50

Felfűtés

21°C

30°C

11:30

Felfűtés

27°C

39°C

11:55

Felfűtés

29°C

41°C

12:30

Felfűtés

32°C

43°C

13:10

Felfűtés

33°C

46°C

14:10

Lehűlés

28°C

30°C

14:35

Lehűlés

25°C

27°C

Eredmény:

A párafékező hatása a Klimareulatornak nyilvánvaló. A relatív gyors lehűlése a 2-es mintának egy magasabb hőmérsékletkülönbséget mutat a másikhoz képest, ami rosszabb hőtároló-képességgel párosul. Kijelenthetjük tehát, hogy egy napsütötte napon a sugárzás által átbocsátott hő eltárolásra kerül, és a hőleadás időpontja jelentősen eltolódik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a déli órákban jelentkező csúcshőmérséklet, jelentősen késleltetve –akár 10-12 órával – jelenik meg a lakóterekben, amikor már a külső hőmérséklet lehűlt és egy egyszerű szellőztetéssel kiszellőztethető a ház!